Stratégiai menedzsment

2013.02.08. 18:18 Finance_and_accounting

A legegyszerűbb módszert szeretném választani a fogalom tisztázásához. Részeire bontom a fogalmat, tisztázom a részek jelentését, és ez jól meghatározza az egész fogalmat.

Nézzük tehát mit jelent a stratégia?

A szó eredeti értelmében a hadviselés művészete. A hadvezér döntéseit, vezetési elveit és útmutatásait foglalta magába. A hadtörténetben később újabb értelmezést kapott, hiszen megjelent a taktika fogalma is. A taktika jelentette a hadsereg alkalmazásának művészetét a csatában, a stratégia pedig a csaták alkalmazásának művészetét jelentette a háborúban.
A mai piaci viszonyok között az analógia kézenfekvő, a vállalat taktikája és stratégiája ennek megfelelően értelmezhető. A stratégia a szervezet hosszú távú „győzelmével” foglalkozik, homlokterében a vállalat versenyelőnyének létrehozása és megtartása a feladata. Pontos irányt ad, felméri és elemzi a külső és belső környezetet, hatást gyakorol a szervezet rendelkezésére álló források elosztására.

Röviden: a stratégia a cég erőforrásainak hozzáértő és hatékony hasznosítása, a vállalat tartós piaci sikereinek érdekében.

Minden növekvő társaság számára ez egy kicsit elméleti és szakkönyv ízű megfogalmazásnak tűnik és meglehetősen idegen.

Véleményem szerint azonban pontosan ezt teszik a cégek, csak még nem tudatosan.

Az „alapító” fejében ott motoszkál minden, amit a stratégia felölel, de nem is gondol rá, hogy ez stratégia! Állandóan keresi a lehetőséget, vizsgálja a módját, hogyan tudja növelni a bevételeit. Figyeli, hogy kivel tud üzletet kötni, hogy tud partnereket szerezni. Tudja, hogy milyen termékkel vagy szolgáltatással foglalkozzon, (hiszen alapvetően valamilyen szakmai ismeretekkel bír a vállalkozása elkezdésekor), vizsgálja azokat, akik már ezzel a termékkel vagy szolgáltatással foglalkoznak, és megvan a határozott célja is!

 
Később azonban szükségessé válik, hogy azt, amit magától értetődően végez, szabállyá tegye. Az, ami az ő fejében van (például a célokat illetően), legyen mindenki számára ismert. Ne csak végezze ezeket a feladatokat, hanem tegye működő rendszerré. Kicsit emelkedjen a vállalkozása fölé, és kívülről figyelje a működést. (Lásd a Benne vagy rajta c. írást.)
 
A fogalom másik része a menedzsment. Mi is ez?

A termelő vagy szolgáltató tevékenységek nagyobb részét az emberek szervezeti keretek között végzik. Több ember együttműködéséről van tehát szó. Ahhoz, hogy egy ilyen együttműködés hatékony legyen külön funkció a „vezetés” szükséges. A vezetés vagy „menedzsment” tehát egy konkrét célokra létrejött közösség munkájának megszervezésével, az irányok kijelölésével, a keletkező problémák megoldásával, és a közös cél elérésének irányába történő motiválással foglalkozik. Többnyire tehát nem a vezető végzi a termelő vagy szolgáltató tevékenységet és oldja meg a problémákat, hanem elvégezteti, és megoldatja!

Ez az a pont, ahol egy kis cégből nagy cég lesz!

Nem az árbevétel tekintetében, hanem a gondolkodásmódban. Az a vállalkozás, amely ezt nem lépi meg, nem igazán lesz tartósan sikeres. A vezető elsősorban nem dolgokkal, vagy feladatokkal foglalkozik, hanem kollégákkal, munkatársakkal, emberekkel! Meggyőzi őket információval, elismeréssel, akarattal, kedvességgel, motivációval.

Összefoglalva tehát: a stratégiai menedzsment egy olyan sajátos vezetési mód, amely a jövőbe tekintő, jövőalkotó, integráló, motiváló és összhangteremtő tevékenység. (forrás)

LETÖLTÉSEK

(5mp majd SKIP AD)

Stratégiai menedzsment.rar - előadások, feladatok, kérdéssorok, ábrák, írások, esettanulmányok.

A legegyszerűbb módszert szeretném választani a fogalom tisztázásához. Részeire bontom a fogalmat, tisztázom a részek jelentését, és ez jól meghatározza az egész fogalmat.

Nézzük tehát mit jelent a stratégia?

A szó eredeti értelmében a hadviselés művészete. A hadvezér döntéseit, vezetési elveit és útmutatásait foglalta magába. A hadtörténetben később újabb értelmezést kapott, hiszen megjelent a taktika fogalma is. A taktika jelentette a hadsereg alkalmazásának művészetét a csatában, a stratégia pedig a csaták alkalmazásának művészetét jelentette a háborúban.
A mai piaci viszonyok között az analógia kézenfekvő, a vállalat taktikája és stratégiája ennek megfelelően értelmezhető. A stratégia a szervezet hosszú távú „győzelmével” foglalkozik, homlokterében a vállalat versenyelőnyének létrehozása és megtartása a feladata. Pontos irányt ad, felméri és elemzi a külső és belső környezetet, hatást gyakorol a szervezet rendelkezésére álló források elosztására.

Röviden: a stratégia a cég erőforrásainak hozzáértő és hatékony hasznosítása, a vállalat tartós piaci sikereinek érdekében.

Minden növekvő társaság számára ez egy kicsit elméleti és szakkönyv ízű megfogalmazásnak tűnik és meglehetősen idegen.

Véleményem szerint azonban pontosan ezt teszik a cégek, csak még nem tudatosan.

Az „alapító” fejében ott motoszkál minden, amit a stratégia felölel, de nem is gondol rá, hogy ez stratégia! Állandóan keresi a lehetőséget, vizsgálja a módját, hogyan tudja növelni a bevételeit. Figyeli, hogy kivel tud üzletet kötni, hogy tud partnereket szerezni. Tudja, hogy milyen termékkel vagy szolgáltatással foglalkozzon, (hiszen alapvetően valamilyen szakmai ismeretekkel bír a vállalkozása elkezdésekor), vizsgálja azokat, akik már ezzel a termékkel vagy szolgáltatással foglalkoznak, és megvan a határozott célja is!

 

Később azonban szükségessé válik, hogy azt, amit magától értetődően végez, szabállyá tegye. Az, ami az ő fejében van (például a célokat illetően), legyen mindenki számára ismert. Ne csak végezze ezeket a feladatokat, hanem tegye működő rendszerré. Kicsit emelkedjen a vállalkozása fölé, és kívülről figyelje a működést. (Lásd a Benne vagy rajta c. írást.)
 
A fogalom másik része a menedzsment. Mi is ez?

A termelő vagy szolgáltató tevékenységek nagyobb részét az emberek szervezeti keretek között végzik. Több ember együttműködéséről van tehát szó. Ahhoz, hogy egy ilyen együttműködés hatékony legyen külön funkció a „vezetés” szükséges. A vezetés vagy „menedzsment” tehát egy konkrét célokra létrejött közösség munkájának megszervezésével, az irányok kijelölésével, a keletkező problémák megoldásával, és a közös cél elérésének irányába történő motiválással foglalkozik. Többnyire tehát nem a vezető végzi a termelő vagy szolgáltató tevékenységet és oldja meg a problémákat, hanem elvégezteti, és megoldatja!

Ez az a pont, ahol egy kis cégből nagy cég lesz!

Nem az árbevétel tekintetében, hanem a gondolkodásmódban. Az a vállalkozás, amely ezt nem lépi meg, nem igazán lesz tartósan sikeres. A vezető elsősorban nem dolgokkal, vagy feladatokkal foglalkozik, hanem kollégákkal, munkatársakkal, emberekkel! Meggyőzi őket információval, elismeréssel, akarattal, kedvességgel, motivációval.

Összefoglalva tehát: a stratégiai menedzsment egy olyan sajátos vezetési mód, amely a jövőbe tekintő, jövőalkotó, integráló, motiváló és összhangteremtő tevékenység.

Szólj hozzá!

Címkék: előadás elmélet fogalmak stratégiai menedzsment definícók zh-kérdések

Regionális gazdaságtan

2013.01.16. 13:24 Finance_and_accounting

Az utóbbi években a globalizációs folyamatok hatására mind a vállalati, mind a kormányzati döntésekben előtérbe kerültek a gazdaság térbeli működésének jellemzői. A globális vállalatok felismerték, hogy a tartós vállalati versenyelőnyök forrásai föld rajzilag koncentrálódnak, emiatt felértékelődtek a technológiai agglomerációk, az iparági körzetek, a tudásteremtő régiók (learning region) stb. A gazdasági folyamatokban a nemzetgazdasági szint mellett a nemzetközi integrációk, pl. az Európai Unió, valamint a szubnacionális szinten lévő régiók is fontossá váltak. Ezek a felismerések, új folyamatok vezettek az Európai Unióban is a regionális politika megújulásához. A közgazdaságtan képviselői is reagáltak a megváltozott feltételekre, a gazdaság térbeli működésével, a regionális kérdésekkel foglalkozó kutatások megszaporodtak, új eredmények születtek, és új irányzatok jöttek létre. Mindezek hatására a regionális gazdaságtan is megújult, az új feltételeket leíró fogalmak, modellek és eszközök egyre inkább a közgazdászok általános műveltségének elengedhetetlen részét képezik (Wiandt könyvajánló).

LETÖLTÉSEK

(5 másodpercet várj majd kattints a SKIP AD-ra)

Szemináriumok, előadások, Paul Krugman.

Szólj hozzá!

Címkék: előadás szeminárium elmélet gyakorlat fogalmak paul krugman regionalizmus definícók regionális gazdaságtan reggazd

Pénzügytan

2013.01.13. 13:56 Finance_and_accounting

A pénzügytan kiterjed a gazdasági és a pénzügyi politika elméleti és gyakorlati kapcsolatára, az állam pénzügyi tevékenységének összességére, a monetáris rendszer (bankok, biztosítók és az egyéb pénzügyi tevékenységek stb.) működésére, azaz a pénzügyi politika két alrendszerének (fiskális és monetáris) összefüggéseire, a pénz- és tőkepiac funkcionálásának feltételeire, valamint a vállalatok, vállalkozások, gazdálkodó szervezetek és egyéb gazdasági alanyok pénzügyeire (jövedelmek és felhalmozások képzésére, felhasználására, beruházásokra és befektetésekre) stb.

Célszerű a makro- és a mikroszintet megkülönböztetni a közöttük felismerhető és bizonyos tekintetben lényegesen eltérő sajátosságok alapján. Így

  • a makroszintű pénzügytan tárgyát a pénzelméleti megközelítések, a gazdaság- és a pénzügyi politika viszonyának meghatározása, valamint a fiskális és a monetáris politika feladatainak a körvonalazása képezi; míg
  • a mikroszintű pénzügytan a vállalatok, vállalkozások, a különböző gazdálkodó szervezetek és gazdasági alanyok teljes körű pénzügyi tevékenységére terjed ki. (wiki)

LETÖLTÉSEK

(Katt 5 másodperc után a SKIP AD gomnbra!)

Pénzügyi alapismeretek jegyzet

Pénzügyi alapismeretek előadás, feladatok, megoldás, számítások

Szólj hozzá!

Címkék: pénzügyek megoldások pénzügy feladatok fogalmak pénzügytan definícók pénzügyi alapismeretek

Elmélettörténet

2013.01.13. 13:46 Finance_and_accounting

Már az ókor legnagyobb gondolkodói – köztük is elsősorban Platón és Arisztotelész –, majd a középkorban Hippói Szent Ágoston és Aquinói Szent Tamás foglalkoztak műveikben gazdasági kérdésekkel. Mindegyikőjükre jellemző, hogy a gazdasági élet jelenségeit elsősorban erkölcsi szemszögből vizsgálták, így például elítélték a kamatszedést és a spekulációt.

Az újkorban a gazdasági és társadalmi viszonyok és velük párhuzamosan a tudomány, az eszmék gyökeres megváltozása következtében alakulhatott ki a közgazdaságtan önálló tudománya. Ekkor vált általános meggyőződéssé, hogy a társadalom, hasonlóan a természethez, meghatározott, sőt általában matematikai formában is leírható törvények szerint működik. A tudomány első „igazi” képviselői, Adam Smith, Jean-Baptiste Say, David Ricardo, Thomas Malthus – akiket ma összefoglaló néven klasszikusoknak nevezünk – egyben sikeres üzletemberek, az individualista, polgári liberális eszmék és a felvilágosodás hívei voltak. Az államnak a gazdaságba való beavatkozását az esetek többségében szükségtelennek, sőt károsnak ítélték, mondván, az egyensúly, a (lét)biztonság, az igazságosság pusztán piaci folyamatok révén is érvényre jutnak, ha a tisztességes verseny biztosított.

Velük szemben Karl Marx a közgazdaságtan „törvényeit” a munkásosztály kizsákmányolásának, a kapitalizmus szükségszerűen bekövetkező válságának, a társadalmi tulajdon nagyobb hatékonyságának igazolására próbálta felhasználni.

A klasszikusoknak a neoklasszikusok által továbbfejlesztett elméletét a 20. század elején, különösen pedig a Nagy Világválság után egyre több kritika érte. Nem igazolódott be a piaci folyamatok „mindenhatóságának” tézise; számos esetben szükségessé, sőt hasznossá vált az állami beavatkozás, a tervezés. John Maynard Keynes volt ennek az időszaknak a legnagyobb közgazdasági gondolkodója; tőle származik a mikro- és makroökonómia tulajdonképpeni szétválasztása is. Keynes makroökonómiai rendszere arra épült, hogy egy nemzetgazdaság „piacán” a kereslet stabilan modellezhető az emberek aggregált fogyasztásának elemzésével. A követői által megteremtett keynesianizmus évtizedekig irányvonalat adott a nyugati országok gazdaságpolitikájának.

A neoklasszikus iskola főbb alaptételeit elfogadó, de az ember gazdasági viselkedését társadalomtudományi keretekben tárgyaló irányzat az ún. osztrák iskola. Követői a módszertani individualizmus következetes hívei, a gazdaság szereplőinek viselkedését az ideáltipikus szereplők megértésén keresztül képzelik el. Az iskola alapítójának Ludwig von Misest tartják. A második világháború előtti magyar közgazdasági gondolkodásra meghatározó jelentőségű volt az osztrák iskola, amit az 1970-es években, a túlzott makroökonómiai általánosításokkal szemben fedezett fel újra a közgazdaságtan fősodra. Legismertebb képviselője, Friedrich August von Hayek 1974-ben kapta meg a közgazdasági Nobel-díjat.

Az 1970-es évek gazdasági válságai, illetve az olajválságok olyan problémákat idéztek elő a nyugat-európai gazdaságokban, amelyek a sikertelen gazdaságpolitikára a keynesianizmus helyett más elméletekben keresték a válaszokat. Új irányzatok nyertek teret: a Milton Friedman (1976-ban Nobel-díjas) nevéhez kapcsolt monetarizmus, amely a keynesi rendszerben a fogyasztás helyett a gazdaság pénzkeresleti függvényét tekintette meghatározó eszköznek; a makroökonómai elméletéhez az egyéni döntésekre visszavezethető, mikroökonómiai alapokat kereső újklasszikus makroökonómia, a már említett osztrák iskola követői, majd a keynesi és a neoklasszikus szintézist felélesztő újkeynesianizmus.

A kapitalizmus káros kísérőjelenségei, a társadalmi kohézió és a tervezés hiánya, a környezetrombolás és a domináns iskolák egyéb hiányosságainak hatására azonban a marxi hagyományokat folytató neomarxizmus, az intézmények és tulajdonviszonyok szerepét hangsúlyozó institucionalizmus, valamint az etikai koordinációra nagy hangsúlyt fektető alternatív irányzatok is kibontakoztak.

A mikroökonómia történetében jóval kevesebb törés figyelhető meg. A közgazdaságtan ezen résztudománya még ma is neoklasszikus alapokon nyugszik. Ugyanakkor számos, a neoklasszikus modellek alapjait képező feltevés (így például a piaci erőfölény hiánya, a szereplők tökéletes informáltsága vagy a piaci folyamatok azonnali lefolyása) megcáfolása jellemzi a mikroökonómia fejlődését. (wiki)

LETÖLTÉSEK

(Várj 5 másodpercet és kattints a SKIP AD-ra!)


Elmélettöri jegyzet

Bevezetés

Formalizálás

Keynes

Monetarizmus

Neokeynesiánizmus

Neoklasszikus szintézis

Osztrák iskola

Posztkeynesizmus

Új intézményi iskola

Szólj hozzá!

Címkék: fogalmak elmélettörténet elmélettöri közgazdasági gondolatok története közgazdasági gondolkodás története

Kalkulus I.

2013.01.04. 17:41 Finance_and_accounting

kalkulus – eredeti jelentése: »számolás«, ma azonban a matematika egyik legfontosabb területét, teljesebb nevén a differenciál- és integrálszámítást je­löli. Görbék elemzésével foglalkozik (innen a harmadik neve: matematikai ana­lízis), speciálisan a görbék érintőjét (differenciálszámítás), illetve a görbék alat­ti területet (integrálszámítás) vizsgálja. A 17. században született meg az ana­litikus geometria, ahol a geometriai görbék analitikus függvényeket is képvisel­hettek. Ekkor derült ki, hogy a görbe alatti terület egy megfelelő test térfoga­tával egyenlő. Általános módszer híján minden területszámítási feladathoz külön módszert kellett találni. Ugyanakkor elkezdték a görbék érintőjét is vizsgálni. Az érintőszámítás sokkal könnyebb feladatnak bizonyult, mint a területszámítás. A 17. század végén előbb Newton, majd némi késéssel, de tőle függetlenül Leibniz jött rá arra, hogy a differenciálszámítás az integrál­számítás inverz feladata: ha ismerünk egy olyan, úgynevezett primitív függ­vényt, amelynek a differenciálhányadosa éppen az integrálandó függvénnyel azonos, akkor az integrál a primitív függvény megváltozásával egyenlő. Az általános módszer megtalálása számos új terület fejlődésének nyitott utat. Talán a legfontosabb a differenciálegyenleteké, ahol olyan egyenletet kell meg­oldani, amelyben nem egy-két szám, hanem egy teljes függvény az ismeret­len, és a differenciálhányados adott függvénye az ismeretlen függvénynek. (magyar virtuális enciklopédia)

LETÖLTÉSEK

(Várj 5 másodpercet majd kattints a "Skip Ad" gombra!)

Feladatok megoldással

Ismétlés

Differenciálszámítás

Teljes kalkulus jegyzet

Szólj hozzá!

Címkék: megoldások matematika integrálás feladatok fogalmak logaritmus kalkulus differenciálás bizonyítások definícók határértékek inverz függvény

süti beállítások módosítása